A kurzus azt a cél állította maga elé, hogy segítséget nyújtson a hallgatóknak abban, hogy képesek legyenek értelmezni a kínai gazdaság és külpolitika jelenlegi fejleményeit. Másodszor a kurzus a hallgatókat megismertette egy komplex analitikai vizsgálati kerettel, amely szükségszerű az olyan bonyolult jelenségek vizsgálata során, mint a kínai gazdaság. Végül, Kína fejlődési tapasztalata és annak több irányú olvasata támogatta a hallgatókat, abban, hogy kritikusan gondolkodjanak a gazdasági és társadalmi problémákról. A kurzuson a hallgatók átfogó képet kaptak az 1978-as reformok eredményeként végbement kínai gazdasági és társadalomi átalakulásáról, valamint az ország megváltozó világgazdasági szerepéről. Természetesen a reformok előtti szocialista rendszer is bemutatásra került, mely nagymértékben formálta a kínai társadalmi fejlődést. Ezentúl kiemelten foglalkozott a kurzus Kína nemzetközi integrálódásáról, az állami vállalatok változó szerepéről, a Kínába történő külföldi befektetésekről, Kína szerepéről a kelet-ázsiai kereskedelmi-termelési hálózatban, a külkereskedelmi egyensúlyról, a kínai pénzügyi rendszerről, a kínai monetáris és árfolyam politikáról, Kína szerepéről a globális egyensúlytalanságokban, az eladósodottságról, az Egy övezet egy út kezdeményezés. A kurzusra készült beszámolók innen érhetőek el.

A kurzus célja a politikai spektrum hagyományosan bal-jobb irányú felosztásának szélsőségének és világnézeti vitáinak közepébe hozni a hallgatókat. A kurzuson a alt-right-tól a pc-mozgalomig, új jobboldali szuverenizmustól az antifa-mozgalomig megismerkedhettek a hallgatók a legfontosabb definíciókról, amelyeket a kurzus oktató által rendelkezésre bocsátott legrelevánsabb magyar és nemzetközi szakirodalomból sajátíthattak el. A legtöbbször szimbolikus, ugyanakkor sokszor tettlegességig is fajuló értékrendi ütközések színterei között a gender, bevándorlás és multikulti, feminizmus és meetoo-vita is szerepet kapott. Szó esett a muszlimellenes liberálisokról, anti-pc meleg feketékrol, a szólásszabadságért küzdo nácikról is. A kurzust szakkollégiumunk által Kíváló Tanári Díjat elnyert Pál Gábor tartotta. A kurzuson előképzettségtől függetlenül minden érdeklődőnek ajánlottuk, aki szeretne eligazodni napjaink legfontosabb ám egyelőre még leginkább csak a sajtó kevésbé objektív felületein zajló diskurzusaiban és politikai konfliktusaiban. A kurzus eredményeképpen számos olyan dolgozat született, amely később tovább írható TDK dolgozatként is. A kurzusra készült beszámolók innen érhetőek el.

A kurzus áttekintette a feminizmus(ok) legfontosabb társadalomelméleti és politikaelméleti vitáit és csomópontjait, és kitekint ezek történeti alapjaira, előzményire. A ˝ kurzus célja az volt, hogy ezekhez a témákhoz kapcsolódóan fejlessze a hallgatók szakirodalom feldolgozásával kapcsolatos készségeit és a szóbeli és írásbeli vitakészségüket. A kurzus a következő struktúra alapján épült fel: az első néhány órán megteremtette a szükséges nemzetközi és hazai szakirodalmi kontextust, ahol a hallgatók megismerhették a szükséges alapfogalmakkal, majd bevezette őket a feminizmus köz- és politikai megítélésébe (például: az EU és Magyarország genderpolitikája, aktuális viták és törésvonalak). A kurzus átfogó tudást adott a feminizmus történeti kialakulásáról és XXI. századi lecsapódásáról a politikai színtéren. A kurzus hozzásegíti a hallgatót, hogy a mai diskurzusban egyre nagyobb jelentőséget és publicitást kapó témában megalapozott ismeretekkel tekinthessenek rá a vitára. A kurzus során a beszámoló dolgozat mellett esszéket kellett írniuk a részt vevőknek a kurzus alkalmakra folyamatos irodalom olvasás mellett. A kurzusra készült beszámoló innen érhető el.

Fehér Balázs által kurzus célja a hallgatók bevezetése volt a Közép-Európával kapcsolatos történelmi, politikai és jogi kérdésekbe. Elsődlegesen nem csak az egyszerű ismeretátadás, hanem a szemléletformálás is, különös tekintettel közhelyeink felülvizsgálatára, megvitatására. Ennek érdekében ah hallgatók: 1) megismerkedhettek a történelem braudeli, a „hosszú tartamon” alapuló, szemléletével, 2) az európai régiók történelmi megközelítésével, 3) Bibó István és Péter László Közép-Európáról szóló munkásságával, 4) a régiót meghatározó Habsburg hatással, 5) a közép-európai jogi kultúrák strukturális jellemzőivel. A kurzus folyamán a végső 17.000 karakterek beszámoló dolgozat mellett a teljesítési kritériumok közé tartoztak továbbá a kurzus alkalmakra való rendszeres irodalom olvasás, az irodalmakról írott összefoglalók és az oktató által strukturált viták lefolytatása. A kurzusra készült beszámolók innen érhetőek el.

A magyar történelem legsikeresebb 30 éve, vagy a legnagyobb kihagyott lehetősége? Mi magyarázza a ‘89 után kibontakozó eseményeket? Azok a rendszerváltás lefolyásában, vagy történelmünkben voltak kódolva? Esetleg véletlenek folyománya? Ilyen, és hasonló kérdésekről beszélgettünk Balázs Zoltánnal és Csizmadia Ervinnel. A beszélgetés Facebook eseménye innen érhető el.

2019. májusában Fodor Gábort hívtuk el beszélgetni kollégiumunkba, ahol a rendszerváltásról, illetve annak tanulságairól beszélgettünk. A esemény végén szóva kerültek a közelmúlt közéleti kérdései is.